Blogolj!

Mágnás Elza, a monarchia „celebkurtizánja”

magyar noir

Ha az mondom: Turcsányi Emília szlovák (vagy ahogy akkor mondták: tót) parasztlány, legfeljebb a vállát vonja meg az olvasó. De ha hozzáteszem: Turcsányiból Mágnás lett, Emíliából meg Elza, már sokan felkapják a fejüket. Ugyanis a XX. század elején megölt kurtizán élete és halála annyira híressé vált, hogy még filmet, kiállítást is szenteltek „munkásságának” az elmúlt években.

Kezdjük talán azzal, honnan is ered a Mágnás (természetesen nem anyakönyvenyvezett…) név? A XIX. század végén szülőfalujából Budapestre, költöző, majd itt cselédként, mosogatóként dolgozó, és ki tudja még miféle munkákat el nem vállaló lány fényes karriert futott be. Pincérként került be a mulatók világába, és fokozatosan haladt előre a ranglétrán. Szépségét hamarosan a legelőkelőbb mulatóban, a pesti Orfeumban csodálhatták meg. Mivel itt már bájait jó pénzért csakis nagyon gazdagoknak, „mágnásoknak” osztogatta, Mágnás Elzának nevezték el – szól az egyik magyarázat. .

Más úgy véli, akkor lépett elő Mágnássá, amikor

egy bécsi gyáros kitartottja lett.

Krúdy Gyula, az egyik legnagyobb magyar író (mert hogy Elza története őt is megragadta...) úgy vélte, hogy Mágnás Elza, aki egy mosónő gyermeke, a Mágnás nevét

„ridegen büszke, szótlan és fennhéjázó magaviselete miatt nyerte az éji társadalomban.”

A Mágnásra keresztelés valós indoka vélhetően egy, a szépséges Elzát körüllengő, és soha meg nem oldódó rejtélyek közül. Ami viszont biztos: Schmidt Miksa osztrák bútorgyáros szeretőjeként élt irigyelt luxuséletet a számára bérelt Margit körúti lakásban. Párizsból hozatott ruhákban pompázva, különleges és drága ékszereket cicomázva járta Budapest utcáit. Hogy ennek fejében el kellett viselni bécsi barátja perverzióit is? Ki tudja, volt- egyáltalán perverzió? Efféle pletykák is kellettek ahhoz, hogy egy olyan világban, ahol a prostituáltak meggyilkolása szinte mindennapos bűnnek számít (és számított már akkor is…) Mágnás Elza története ma is elevenen éljen.

És persze a holttestének megtalálása, megölésének indoka is közrejátszott abban, hogy Elza legendássá vált.

Ami tény: 1914. január 12-én este, a budai rakodóparton figyelt fel két kocsis arra az utazókosárra, amiben Mágnás Elza összefagyott,

lemeztelenített holttestét rejtették el.

Persze akkor még nem tudták, ki is lehet az áldozat. Egyes források szerint a nőt először Keresztessy Gyula rendőrkapitány sógornője ismerte fel. A kapitány családi vacsorán mutatta körbe a holttestről készült képet, amikor az egyik rokon felkiáltott: de hát ez a Mágnás Elza! Van olyan forrás is, amely szerint a holttestet testvérbátyja, a könyvelő Turcsányi Ferenc azonosította az alkarján lévő anyajegyekről, miután bejelentette húga eltűnését. De mindegy is...

Sokkal fontosabb, hogy a nyomozás során a rendőrök gyanúja nagyon gyorsan Elza közvetlen környezetére terelődött. Kóbori Róza, a szobalány, és annak szeretője, Nick Gusztáv péksegéd kezdetben váltig tagadta, hogy ők követték volna el a rablógyilkosságot. (Ugyanis az történt – számos ékszer mellett egy 50 ezer koronás takarékbetétkönyv is eltűnt.) De a vallatás során az úrnőjére állítólag egyébként nagyon féltékeny 34 éves Róza lett a gyengébb láncszem, és mindent bevallott. Mint elmondta, szeretőjével, a nála 8 évvel fiatalabb Nick Gusztávval összedolgozva egy törülközővel fojtották meg értékeiért Mágnás Elzát. Eredetileg a Dunába akarták dobni a holttestet, s bár le is cipelték a rakpartra áldozatukat az utazókosárban, végül mégsem bízták a vízre a test elszállítását.

A „celebkurtizán” szörnyű halálának híre bejárta a világsajtót, és annak ellenére téma tudott maradni, hogy időközben kirobbant a nagy háború, amit mi már I. világháború néven említünk. Így közhírré tétetett, hogy

a két gyilkost halálra ítélték,

mint ahogy 1915 áprilisában az is: királyi kegyelemből életfogytiglani fegyházra mérsékelték a büntetést.

Érdekesen alakult a bűnösök későbbi sorsa. Nick Gusztáv „életfogytiglanja” 1929-ig tartott. Akkor börtönbeli jó magaviseletét méltányolva szabadlábra helyezték. Sokáig élt, a hetvenes években egy érdi szociális otthonban lakott. Viszont tettestársa, Kóbori Rózsi valóban élete fogytáig rácsok között szánhatta bűnét – ő 1926-ban a márianosztrai börtönben halt meg.

Bátyi Zoltán

https://magyarnoir.blogstar.hu/./pages/magyarnoir/contents/blog/64799/pics/lead_800x600.jpg
bűnügy,gyilkosság,rendőrség
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?