Fenyő-gyilkosság, avagy kis magyar maffiatörténelem

magyar noir

Roháč személyesen nem is ismerte Fenyőt! Soha, semmilyen konfliktusa nem volt, az egyébként haragosok gyűjtésében is sikeres vállalkozóval. Akkor miért akarta volna megölni? Csakis pénzért, más megbízásából. De ki bízhatta meg?

Helyszínelés 1998. február 11-én Budapesten, a II. kerületi Margit utcában. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

„Helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla pénteken kihirdetett másodfokú határozatával a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében a korábbi elsőfokú döntést, így jogerőre emelkedett Jozef Roháč életfogytiglani és Portik Tamás 13 éves szabadságvesztés büntetése.

A szlovák állampolgárságú Roháčot tavaly márciusban, első fokon a Fővárosi Törvényszék életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt. Az ítélet szerint leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Portik Tamás harmadrendű vádlott 13 év szabadságvesztést kapott, mert a bíróság szerint ő adott utasítást Jozef Roháčnak Boros József megölésére. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében Portik Tamást felbujtóként mondta ki bűnösnek a táblabíróság, Jozef Roháčot pedig mind az Aranykéz utcai robbantás, mind a Fenyő-gyilkosság ügyében tettesként ítélte el” – tudatta a világgal az MTI 2017. május 19-én.

Ekkor joggal hihette a közvélemény, hogy végre pont kerül egy olyan ügy végére, amelyben tulajdonképpen csak az elkövetés módja és az áldozat személye nem volt rejtély, mindent mást sűrű titok lengett körül húsz éven át.

Fabulon, VICO, médiabirodalom

Aki jobban érdeklődött a XX. század végi magyar közállapotok iránt, tudhatta: Fenyő János (1954 – 1998), bár korábban fotóművészként vált ismerté, az 1990-es években, a rendszerváltozást követően már nagyvállalkozóként lett sztár.

Fenyő Budapesten született 1954-ben, s mivel apja, Fenyő Imre, a Magyar Fotóművészek Szövetségének ügyvezető titkára volt, szinte egyenes út nyílt előtte a fotós karrier felé. És ő ezért mindent meg is tett, 1978-tól a Magyar Fotóművészek Szövetségének volt tagja. Az igazi berobbanást a „Fabulon-sztori” hozta meg neki, amikor Sütő Enikőt, pontosabban a szép hölgy hátát ismertté tette az egész országban a számtalan házfalon, hirdetőoszlopon feltűnő Fabulon kozmetikai termékeket reklámozó plakátjával. Történt mindez 1977-ben.

Bár ettől kezdve az ország egyik leginkább keresett fotósa lett, ő Nyugaton akart igazán nagy sikereket (és nagy pénzt...) bezsebelni. Ezért a 80-as években már külföldön dolgozott, francia, majd amerikai magazinokban tűntek fel képei, leginkább a női testekre fókuszált, és erre volt is kereslet. Fenyő meggazdagodva tért haza 1987-ben, és vált gyorsan a „VICO-s Fenyővé”, aki az akkor szédítő iramban fejlődő videokazetta-bizniszben gyűjtött hatalmas vagyont. Ezt a médiába fektette, számos, akkor nagy példányszámban megjelent újságot (Nők Lapja, tévéújság, női magazinok) vásárolt, a Népszava megvételével pedig kihasított egy szeletet a politikai napilapok tortájából is.

A vadkeleti módon művelt kazettabiznisz ugyan véget ért, mert Fenyő engedélyek és jogdíjfizetés nélkül terjesztette a „menő” amerikai filmeket, amitől egy perben eltiltották. Ám akkor már egy médiabirodalom élén állt, a 90-es évek közepén havonta többmilliós példányszámban jelentek meg újságjai.
Géppisztoly gyilkolt a Margit körúton

Vitathatatlanul tehetséges, nagy szervezőképességgel rendelkező, a céljai eléréséért sok munkára képes üzletemberként ült autójába Fenyő János 1998. február 11-én. A Rózsadombon lévő VICO székházból indult haza városszerte ismert luxus Mercedesével, de eredeti úti célját soha nem érte el. A Margit körút és a Margit utca kereszteződésében lévő lámpánál zöld jelzésre várt, amikor a mögötte megálló kocsiból kiszállt egy férfi, Fenyő kocsijához lépett, és az anyósülés felőli oldalról egy hangtompítós géppisztolyból több mint húsz lövést adott le áldozatára. Fenyőt annyi golyó találta el a fején, nyakán és mellkasán, hogy azonnal meghalt. Támadója menekülés közben egy autó alá dobta a géppisztolyt, a sapkáját és kabátját pedig egy kapualjban találták meg később.

Ekkor kezdődött az a nyomozás, amiről egy idő után azt hihették az emberek, soha nem hoz megnyugtató eredményt. S valóban: bár meggyanúsították több gyanús albán férfit is az elkövetéssel, ezernyi pletyka keringett arról, miért, és kik akarhatták Fenyő János halálát, a kérdésekre sok éven át nem érkezett válasz. Majd egyszer csak felbukkant a nemzetközi maffiaháborúban szlovák színeket képviselő Jozef Roháč, akit 2013 áprilisában megvádoltak a Fenyő-gyilkossággal. Erre az alapot a bűnügyi technika fejlődése adta, ugyanis Roháč DNS-ét tudták azonosítani a gyilkosságot követő menekülése során eldobált ruhákon és fegyveren. Bár a szlovák mindent tagadott, de leginkább hallgatott, a bíróság elégnek találva a bizonyítékokat, 2017-ben jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélte Fenyő meggyilkolásáért.

Ki áll a háttérben?

De Roháč személyesen nem is ismerte Fenyőt! Soha, semmilyen konfliktusa nem volt, az egyébként haragosok gyűjtésében is sikeres vállalkozóval. Akkor miért akarta volna megölni? Csakis pénzért, más megbízásából. De ki bízhatta meg? Kinek volt annyira útjában a médiacézár, hogy a halálát, méghozzá a brutális meggyilkolását kívánhatta?

Úgy tűnt, 2018 márciusában erre is megkapjuk a választ, ugyanis a rendőrség emberölésre felbujtással gyanúsította meg Portik Tamást, mint Jozef Roháč közvetlen megbízóját. Portik is különös életutat járt be eddig a napig. Megismerte a fiatalkorúak börtönét, testüket áruló széplányok „támogatójaként” kereste kenyerét, majd vendéglői kidobófiú lett. Itt megismerkedhetett az alvilág számos figurájával, olyanokkal, akik bevezették az a 90-es években hatalmas vagyonok szerzésére oly alkalmas olajügyletekbe.

Aligha ennek legális szerződéskötéseiben alkotott nagyot, ugyanis Portik ellen 1997-ben elfogatóparancsot adtak ki. Majd egy időre eltűnt, hogy „tisztes” vállalkozóként bukkanjon elő, már korántsem kidobóként, a vendéglátás világában. Ez a karrier 2012-ig tartott, ekkor őrizetbe vették, számos maffiózó elleni merénylet részeseként gyanúsították meg, végül Prisztás József meggyilkolásának ügyében, mint gyilkosságra felbujtót, 2016 májusában jogerősen tizenöt év fegyházra ítélték. (Prisztás József sem tudományos munkásságáról híresült el. Foglalkozott ingatlanokkal, pénzkölcsönzéssel, és ki tudja még mivel, amíg az alvilági leszámolási hullám egyik ismert első áldozataként 1996. november 1-jén Óbudán le nem lőtték.)

És eljutottunk 2018. április 17-ig, amikor a rendőrség előállította és emberölésre való felbujtással gyanúsítva kihallgatta Gyárfás Tamást. Hogy róla mit is tudhatunk? A magyar-történelem szakos diplomával rendelkező Gyárfás volt sportriporter, televíziós producer, az egykor oly népszerű Nap TV nagyfőnöke, elnökként vezette 1993 és 2016 között a Magyar Úszószövetséget, a Nemzetközi Úszószövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki tisztét is betöltötte. Sikeres ember embernek számított, amíg csak össze nem veszett a nemzet Hosszú Katinkájával, és ezzel sportvezetői karrierje befejeződött.

De eddig semmilyen, jog által elfogadott bizonyíték nem utalt arra, hogy az alvilággal kapcsolata lett volna.

És megilleti az ártatlanság vélelme…

Bátyi Zoltán

https://magyarnoir.blogstar.hu/./pages/magyarnoir/contents/blog/51418/pics/lead_800x600.jpg
bűnügy,Fenyő János,Gyárfás Tamás,gyilkosság,Jozef Rohac,Portik Tamás,rendőrség
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?