Biztosítási pénzért méreggel gyilkolt

magyar noir

A biztosítási csalás olyan szándékos bűncselekmény, mellyel a biztosító társaságot tévedésbe ejtik, tartják, és ezzel kárt okoznak. Nagyon lényegre törően talán így lehetne összefoglalni mi az, amit a hétköznapi ember nagyon könnyen a bocsánatos bűnök közé sorol, mondjuk a csempészés és a titokban elkövetett pálinkafőzés mellett. Ilyen ügyek legfeljebb akkor kaphatnak helyet a bűnügyi hírek között, ha valami különlegesen ügyes trükkel csal ki pénzt a biztosítótól a tettes. Vagy… Igen, létezik még egy eset: ha a csaló már a gyilkosságtól sem riad vissza azért, hogy megszerezze a biztosítási pénzt.

Most következő történetünk rendelkezik minden olyan jellemzővel, ami nem hogy érdekessé, hanem egészen elborzasztóvá tegyen egy biztosítási csalási ügyet. 

Fotó: origo.hu

Róbert gazdagságra vágyott 

Egyrészt adott egy fiatalember, M. Róbert, méghozzá nem éppen makulátlan múlttal. Mert igaz ugyan, hogy szörnyű bűntettei elkövetésekor még büntetlen előéletű volt, de már több büntetőeljárás is folyt ellene. Nos, ez a férfi egyszer csak elhatározta, hogy meggazdagszik, de legalábbis annyi pénzhez jut, amennyivel már anyagi biztonságban érezheti magát. Úgy tűnhetett számára, hogy a becsületesen elvégzett munkánál mindenképp gyorsabb és nagyobb hasznot hajthat a bűnözés, mert meglepően csavaros észjárásra valló, s egyben igencsak gátlástalan tervet eszelt ki.

Nehéz anyagi helyzetben lévő ismerősöket keresett, akikkel kockázati életbiztosítási szerződést köttetett. Arról beszélt áldozatainak, hogy az életbiztosítás megkötése után hat hónappal biztosításuk befektetési életbiztosítássá köthető át, amelyre a szerződő fél nagy összegű kölcsönt vehet fel. Olyan is, aki a bankok szerint nem hitelképes.

Róbert arra kérte a kiszemeltjeit, hogy az általa megnevezett személyeket jelöljék meg kedvezményezettként, és akiktől egyébként Róbert könnyen meg tudta szerezni a pénzt. Egyben eltervezte, hogy miután az életbiztosítást megkötik, de mielőtt az általa megjelölt hat hónapos várakozási idő letelik, a biztosítottakat megöli azért, hogy az életbiztosítás összegét megszerezze.

Jól ismerte a bűncselekmény idején 21 éves Gy. Anett, akinek 2004 tavaszán említette meg először, hogy nagy összegű életbiztosítás megkötésével hitelhez lehetne jutni. Ekkor a fiatal nő az ajánlatot visszautasította, de 2006 márciusában – Róbert többszöri biztatására – úgy döntött, hogy megköti az életbiztosítást. Ekkor megtudta, hogy a biztosítás kedvezményezettjeként Sz. J.-t kell megjelölnie, akiről mondja azt a biztosítónak, hogy az unokatestvére.

Erre azért van szükség, hogy megkaphassam a szerződéskötés utáni jutalékot – állította a remek ajánlattal előálló férfi.

De ez nem volt igaz, mert semmilyen jutalékot nem kapott, és erre ígérete sem volt senkitől.

Végül a biztosítást 2006. május 23-án úgy kötötték meg, hogy a főbiztosítás összegét 20 millió forintban, míg a két kiegészítő biztosítás összegét szintén 20 millió forintban állapították meg. Ez a biztosítás nem volt alkalmas arra, hogy 6 hónap után befektetői alapúra átköthessék. Sz. J.-nek nem volt tudomása arról, hogy a Anett életbiztosításának kedvezményezettje lett.

Ugye, nem könnyen érthető, mi is zajlott ebben az ügyletben? De a férfi éppen azt akarta, hogy áldozatai ne lássák át, mibe is keveredtek. 

Bailey`s-be keverte a mérget 

2006. augusztus 11-én Róbert találkozóra hívta egy bajai kávézóba Anettet, majd onnan a férfi lakására mentek, ahol a lányt kedvenc italával, Bailey`s-szel kínálta, amibe amobarbitál tartalmú szerből és más, ismeretlen toxikus anyagokból kevert mérget tett. Az italt Anett gyanútlanul megitta, majd hamarosan távozott a lakásából. Ám néhány perc múlva rosszul lett, legyengült, erős hányingert érzett, majd a lakásukba hazaérve többször hányt is.

A lányt életveszélyes állapotban kórházba szállították, ahol csak az intenzív orvosi kezelésnek köszönhető, hogy idegrendszeri károsodást nem szenvedett, de akár meg is halhatott volna – vélekedtek az orvosszakértők. A lány szenvedései ekkor még nem értek véget. Anett 2006. augusztus 20-án ismét rosszul lett, eszméletét is elveszítette. Ekkor a pécsi klinikára került, ahol szívbetegséget állapítottak meg nála, de ez a második rosszullét nem volt bizonyíthatóan összefüggésben az általa elszenvedett korábbi mérgezéssel.

Bár Anett nem halt meg, Róbert a biztosítási összeget mégis meg akarta szerezni úgy, hogy a biztosító előtt hamis papírokkal azt a látszatot kelti: Anett elhalálozott. Ezért Sz. J.-vel bankszámlát, egy másik ismerősével, S. T.-vel az ő postafiókján belül egy alfiókot nyittatott Sz. J. nevére, és olyan okmányokat hamisított, amelyek szerint Gy. Anett 2006. augusztus 31-én meghalt. Mindezt benyújtotta az AVIVA Életbiztosító Zrt. budapesti központjába. Az ügylet azon bukott meg, hogy a biztosító egyik alkalmazottja már a kárigény benyújtása után látta a sértettet (hiába, Baja mégiscsak kisváros...), és ezt jelezte a budapesti központnak. A biztosító vizsgálatot folytatott le, és megállapították, hogy a Anett életben van, így a biztosítási összeg kifizetésére nem került sor.

M. Róbert másik kiszemeltjét, N. Editet a 2000-es évek eleje óta ismerte Bajáról, és azt is tudta, hogy a nő anyagi nehézségekkel küzd. Vele is életbiztosítást köttetett 2006 májusában, a főbiztosítást 10 millió forintban, míg a két kiegészítő biztosítást 5,1-5,1 millió forintban határozták meg az AVIVA biztosítónál. 2006. június 1-i hatálybalépéssel N. Edit az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-vel is kötött biztosítást, ahol a biztosítási összeget 16 millió forintban állapították meg. A biztosítás haláleseti kedvezményezettjeként T. I. bajai lakost jelölte meg a sértett, aki a lány barátja volt, de nem tudta, milyen céllal köttettek a biztosítások. 

A biztosító nem fizetett 

A férfi és a lány 2006. november 10-én találkoztak, amikor a „biztosítási szakértő” ismét olyan mérget kevert a Edit italába, mint az első alkalommal tette. A lány később rosszul lett, kórházba került, és állapotának javulása után november 16-án saját felelősségére hazaengedték. November 22-én újból rosszul lett, előbb Bajára, majd Kiskunhalasra szállították fertőzésre gyanakodva. Mivel az állapota tovább romlott, intenzív osztályra került, ahol 2006. november 23-án meghalt.

Edit halála után a vádlott – T. I. kedvezményezett nevében – megpróbált hozzájutni a biztosítási összeghez, de az AVIVA biztosító az eset gyanús körülményei miatt a kifizetést megtagadta, mint ahogy az AEGON biztosító is, amely, szintén „a haláleset gyanús körülményei miatt” vizsgálatot is indított.

A férfi – miközben folyamatban volt a biztosító társaságoknál az ügyintézés – tudomást szerzett arról, hogy N. Edit halálának tisztázatlan körülményei miatt a lány holttestének exhumálását tervezik. Ezért úgy döntött, hogy Edit maradványait kihantoltatja, és a holttestet megsemmisíti. Ehhez társakat is keresett, akik nem tudták, hogy a férfinek a kihantoláshoz nincs hivatalos engedélye. 2007. március 12-én a császártöltési új temetőben, ahol a férfi a segítségül hívottakat hamis okirattal megtévesztette, a megbízottak hozzákezdtek a sír kiásásához. A munkálatokra felfigyelt több helybéli lakos, akik a sír körül szorgoskodókat tetten érték, és kihívták a rendőrséget. A helyszínről távozni akaró Róbertet a helyiek felismerték, sőt a helyi önkormányzat előadójának felhívására a férfi igazolta is magát.  Ezt követően sikerült elmenekülnie a temetőből, de később elfogták. 

Életfogytiglan, de minimum 40 év 

A bonyolult pénzügyi machinációkkal tarkított emberölési ügyet hosszas, megismételt, a Kúrián is megforduló bírósági eljárás követte.

Végül megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt M. Róbert ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. február 9-én kihirdetett ítéletét, az életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt vádlott szabadon bocsátásának legkorábbi időpontját 30 évről 40 évre súlyosította.

Az ítélet indoklásában elhangzott: a megismételt eljárás során 7 szakértő egybehangzó, egymást végső soron erősítő véleményt adott arról, hogy N. Edit sértett halálához vezető folyamatot a 2006. november 10-i amobarbitál bevitel indította el, a halál közvetlen oka a sokszervi összeomlás volt. Gy. Anett esetében a klinikai toxikológus szakértőnek az I. fokú eljárásban előterjesztett véleményét erősítették meg, miszerint a sértett tüneteit amobarbitál mérgezés okozta.

„A II. fokú bíróság megállapította: az I. fokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a többek között legsúlyosabban büntetendő, többszörösen minősülő élet elleni bűncselekményt is elkövető, az emberi életet semmibe vevő, hidegvérű, tökéletesen gátlástalan, az embert valóban emberré tevő érzéseket teljesen nélkülöző, személyében kimagasló társadalomra veszélyes vádlottal szemben nem jöhet szóba más büntetés, mint az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.

A társadalomból való kirekesztésének minimális tartalmát a törvényszék ugyanakkor a törvényi minimumban állapította meg, amely azonban nem fejezi ki a többszörös bűnhalmazatot, illetve az emberölés háromszoros minősülését. Ezért a Szegedi Ítélőtábla e körben osztotta az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezését, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi tartamát 40 évre súlyosította.”- hangzott el az immár jogerős ítélet kihirdetésekor. 

Bátyi Zoltán

http://magyarnoir.blogstar.hu/./pages/magyarnoir/contents/blog/37299/pics/14925062921155529_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?